Sziasztok! Első bejegyzésemben Aurora P. Hillel készitettem interjút, akinek most jelenik meg az első könyve.
Fülszöveg:
Te mit tennél, ha az életed egyetlen másodperc alatt gyökeres fordulatot venne? Elfogadnád,
hogy fontosabb vagy, mint azt valaha hitted? Elbírnád az erőt, ami téged választott?
Jóra használnád?
Az árva Gabrielát sosem hordta tenyerén az élet, ráadásul akaratán kívül csillagok közötti
viszályba keveredik. Hiába tiltakozik ellene, minden jel arra mutat, hogy fontos szereplője lett
egy addig elhallgatott történetnek.
Egy, a semmiből felbukkanó fiú kérdés nélkül a segítségére siet, és Gabriela a sok furcsa
élmény ellenére érzi, hogy követnie kell megmentőjét. Nincs más választása, mert életben
akar maradni, és mert rájön, hogy mindennek oka van, ami vele történik. Ahogy egyre több
kérdésre választ kap, tudja, eljött az idő valami visszafordíthatatlant cselekedni...
Minden út az első lépéssel kezdődik, minden új sors egy döntéssel.
Te rálépnél az ösvényre?
Van valami, amit szívesen mesélnél magadról?
Ikrek jegyű vagyok, és ezzel sok mindent elmondtam. Rengeteg dolog foglalkoztat egyszerre,
bár pillanatnyilag a megjelenő regényem foglalja el a gondolataimat. Szeretek olvasni, zenét
hallgatni, énekelni, kirakózni, a japán nyelvet, az állatokat. Korábban ornitológus szerettem
volna lenni, hangjukról felismertem a különböző madarakat.
Rengeteget tudok beszélni, és bár visszahúzódó típus vagyok, elég egyetlen perc, és máris a
társaság középpontjában találom magam. Imádom a humoros embereket, akik értik is a tréfát.
Emellett szeretem a rendszert az életemben, a tennivalóimban, számomra katasztrófa, ha
valami váratlan dolog felborítja a napomat. Szeretem a csokit.
Amit nem szeretek: a képmutatást, a vadast és a matematikát.
Volt valamilyen mérföldkő az életedben, amely meghatározott téged, és azt, hogy
elkezdtél írni?
Talán az, amikor az egyik televíziós sorozatom nem úgy ért véget, ahogy szerettem volna,
ezért gondoltam, hogy máshogy alakítom a történet végét. Egy fanfiction lett az eredmény, és
annyira belejöttem az írásba, hogy végül nyolc kész kéziratig meg sem álltam. Kisebb művek
is születtek ezalatt, de nekem jobban bejön a regényírás, ebben érzem jól magam.
Az irodalomórák nagyban meghatározták a könyvekhez való viszonyomat, ezért is lettem
magyar szakos az egyetemen. Minden, amit eddig az életben tanultam, juttatott el idáig, és
ebben hatalmas szerepe van a tanáraimnak, akik az irodalmat óriási kincsesbányaként tárták
elém.
Mikor kezdtél el írni?
Egészen pontosan 2002 tavaszán ültem le legelőször tudatosan könyvet írni. Akkor voltam
tizenhat éves. Előtte soha nem gondolkoztam az íráson, az iskolai fogalmazásokban kimerült
az írói tevékenységem. Viszont már ekkor sem okozott nehézséget egy szöveg létrehozása, ha
ez volt a házi feladat, annak mindig örültem.
Van bármi háttértörténete a könyvednek, amelyet megosztanál az olvasóiddal?
Hogy maga a történet hogyan született, már nem tudom. Abban az időszakban, 2002-2003-
ban, több könyvet is írtam, a legtöbbet csupán néhány hónap alatt. A Csillagos ösvényen is
köztük volt, bár akkor még más néven és más végkifejlettel. Golyóstollal, vonalas füzetbe
írtam, és öt hónapig tartott, amíg kész lettem vele. Ez adta az alapot ahhoz, hogy 2009-ben,
már laptopon, harminc fejezetre bővítsem a történetet.
Itt következett egy hosszú szünet: külföldre költözés, munka, család, majd 2020 őszén
elhatároztam magam a kiadás mellett. Ahogy átolvastam a már meglévő fejezeteket, rájöttem,
hogy rengeteg potenciál van a történetben, ezért négy kötetben határoztam meg a hosszát. A
második rész kézirata már megvan, a harmadikat pedig most írom.
Volt mentorod, aki segítette az írói folyamatodat?
Egészen addig a pillanatig nem segített senki, amíg el nem döntöttem, hogy ki szeretném adni
az első könyvemet. Miután a gondolat megszületett, egymás után kerestem fel azokat az
embereket, akikre szükségem volt a kiadás folyamatában.
Konkrét mentorom nem volt, de a szöveggondozás folyamatához néhány bétaolvasó
segítségét kértem. Ők voltak az elsők, akik a nyers kéziratot legelőször elolvasták, és építő
kritikával, megjegyzésekkel támogattak a szöveg, a történet jobbá tételében. Szerettem a
kiadásnak ezt a részét, mert itt szembesültem vele először, hogy rengeteg a pozitív
visszajelzés, és ez motivált a továbbiakban.
Mikor és hol tudsz a legjobban írni?
Miután két kisgyermek édesanyja vagyok, nappal a háztartás, az anyaság dolgai kötnek le.
Általában este, altatás után változom át írónővé. Számomra ez a nap fénypontja, mert itt
teljesen magamra koncentrálhatok, hosszú órákra átadhatom magam az írás örömének.
Van egy kis helyiség a házunkban, a „sufni”, ahol írok. Áll benne egy íróasztal, egy szék, és
mivel eredetileg kamrának használjuk, sok egyéb apróság is található a polcokon. A nasi azóta
is jól elérhető helyen van, ha írás közben megéheznék.
Mesélnél az új könyvedről?
Örömmel. A címe Csillagos ösvényen, és ez a Serbeniai Krónikák I. könyve. Egy
négykötetesre tervezett regénysorozat első része, ami előreláthatólag 2021. október 11-én
jelenik meg magánkiadásban. Fantasy műfajú, pontosabban az epikus és high fantasy
ötvözete. A regény kezdetén egy hétköznapi lány, Gabriela, váratlanul csillagközi viszályba
keveredik. Egy Aslios nevű fiú felbukkanásával élete a feje tetejére áll, és kezdetét veszi egy
sodró lendületű történet rengeteg csavarral. Amit még kiemelnék, hogy az olvasó nem egy
sárkányokkal, tündérekkel, varázslókkal, törpékkel teletűzdelt regényt kap kézhez, ezért ez a
tény talán a fantasy műfaját nem kedvelő embereket is olvasásra ösztönzi.
Mivel nyomtatott formátumban csak meghatározott példányszámban lesz kapható, e-
könyvben is le lehet majd tölteni.
Szívem-lelkem benne van, remélem, ez átjön majd a szövegen. Egy álmom válik valóra ezzel
a könyvvel, és remélem, hogy akik elolvassák, nem fognak csalódni.
Üzensz valamit az olvasóidnak?
Mivel a napokban kapják majd kézhez az első könyvemet, csupán ennyit mondanék: Jó
olvasást kívánok, és örök helyet a regénynek a könyvespolcotokon!
Köszönöm szépen az interjút!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése